2010. július 2.

By Bálint:
Túl vagyunk a műtéten: június 29-én megműtöttek: beültették a grommet-et és kivették az orrmandulámat. Elég jól viseltem az egész procedúrát, reggel fél kilenckor toltak be a műtőbe, és tízkor hoztak vissza. Persze a maga a műtét nem tartott ennyi ideig, csak az altatás miatt őrizgettek még egy kicsit. Az altatás után egy kicsit zavart voltam: állítólag egyfolytában azt hajtogattam, hogy: „Hagyjatok békén! Aludni akarok!” A műtét után néhány órával még meglátogatott Róka koma, de állítólag ez természetes az altatás miatt. Estére már egészen jól voltam, és másnap reggel haza is engedtek. Már teljesen jól vagyok, a hallásom is tökéletes. Két hét múlva kell visszamenni kontrollra. Addig -és gondolom még utána is néhány hétig- nagyon kell vigyáznom: nem érheti víz a fülemet és nagyon ugrálnom sem szabad. Most Mamánál vagyunk „nyári napköziben”: Anya reggel visz, délután hoz bennünket haza. Marci sem jár bölcsibe, Neki egyébként is hétfőn kezdődik a nyári szünidő, de a műtétemre való tekintettel, egy héttel hamarabb kivette a szabiját. Két hét múlva pedig az én ovim is bezár pár hétre, úgyhogy vakáció van ezerrel. A nyaralás még elég képlékeny: annyi biztos, hogy júliusban nem megyünk hosszabb időre sehová, mert Anya táboroztat, másrészt a fülem miatt is célszerűbb itthon maradni, a kezelőorvos közelében…

2010. június 17.

By Marci:

Nos, örömmel jelentem, hogy a jó időre és életkoromra való tekintettel a hétvégén belevágtunk a „Szobatisztasági projektbe”. Voltak már zsenge próbálkozások a témával kapcsolatban, de a legtöbbször csak a véletlennek volt köszönhető a siker: gyakran előfordult, hogy szóltam anyának, hogy: „Bilibe pisilni!” ráültetett a wc-re (azt hívom bilinek), aztán nem történt semmi. A hétvégén viszont már Anya a nagy melegben sajnálta rám adni a pelenkát, így egy gatyót kaptam és a lelkemre kötötte, hogy szóljak, ha pisilnem kell. Így is volt: szorgosan jeleztem, ültem a wc-re és produkáltam. Na jó, azért egyszer-kétszer az is előfordult, hogy már csak a tényt közöltem és nem szándékot, de túlélte mindenki. Kicsit nagyobb gáz volt, amikor a kakival kapcsolatban nem szóltam. Anya éppen porszívózott, és nem akartam zavarni, így aztán szépen elintéztem a dolgot. Anya már csak a végtermék szagára lett figyelmes, amikor odasomfordáltam mellé: a cucc ugyanis a gatyóban maradt…

Anya persze nem lehetett mérges rám, hiszen amikor a pelenkát gatyára cserélte rajtam, csak azt mondta, hogy ha pisilnem kell, szóljak. Kakiról nem volt szó….

By Bálint:

Hivatalosan megkezdődött az oviban a nyári szünet, de mi ráhúzunk egy-két hetet. Az óvodai évzárón és ballagáson túl vagyunk, de sajnos előttünk áll egy műtét, ami a „halláscsökkenésemet” hivatott javítani. A gyógyszeres kezelés nem hozta meg a várt eredményt, ezért amikor két hete visszamentünk a Fül-orr gégészetre, és újra megcsinálták a Thymponometria vizsgálatot, egy hallásvizsgálatot és a röntgent, az eredmények alapján a doktor néni műtétet javasolt. Ha jól értettem, azért csökkent a hallásom, mert a több hete elhúzódó arcüreg-gyulladásom miatt folyadék halmozódott fel a hallóüregben, ami nem tud távozni. A hallócsontocskák folyadékban vannak, ami hosszú távon elmeszesedéshez vezethet, ennek pedig végleges halláskárosodás lehet a következménye. Ezért az altatásos műtét során a dobhártyámon ejtenek egy metszést, kitakarítják mögüle mindazt, ami nem oda való, majd beültetnek egy ún. grommet-et, ami biztosítani fogja a hallójárat szellőzését. És ha már ott vagyok, egyúttal kiveszik újra az orrmandulámat is, mert az szépen visszafejlődött a két év alatt. Elvileg ez a kis szellőztető tubus magától kiesik 8-12 hét múlva, de ha nem, akkor kiveszik, ha nem lesz rá szükség. Amíg viszont bent lesz, nagyon vigyázni kell vele: víz nem érheti és idő előtt sem szabad kiesnie, úgyhogy strand és ugra-bugra nem lesz a nyáron…